Szőrtüszőatkásság/demodicosis

A kutyák szőrtüszőatkássága gyakori bőrbetegség, amely különösen fajtatiszta kutyák körében fordul elő. A szőrtüszőatkásságot a Demodex canis nevű parazita okozza, amely gazdaspecifikus, 0,25 mm hosszú, színtelen, féregszerű atka, 4 pár csökevényes, tuskószerű lábbal. Mivel a kutyák szőrtüszőatkája fajspecifikus az emberre nem veszélyes, tehát az embert nem fertőzi meg.

A szőrtüszőatka az egészséges kutyák szőrtüszőiben és ritkábban a faggyúmirigyeiben él. A kölykök életük első néhány órájában szopás közben "fertőződnek" az atkákkal úgy, hogy az anyakutya bőre egészséges (az anyakutyának nincs bőrtünete). A szőrtüszőatka bőrbetegséget akkor okoz, ha a szőrtüszőkben (bizonyos faktorok hatására) túlszaporodik. Ez a túlszaporodás fiatal (3-6 hónapos) állatokban általában immunrendszer gyengeség miatt következik be, súlyosan férges, rossz minőségű táplálékkal etetett, rossz körülmények között tartott állatokban. A felnőtt (1,5-2 éves kor felett) állatoknál belső szervi betegségekkel (háttérbetegségekkel) hozható összefüggésbe, úgymint a pajzsmirigy alulműködés, mellékvese túlműködés, daganatos betegségek, immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés, de vannak esetek, amikor nem határozható meg szőrtüszőatka túlszaporodásának oka.

A szőrtüszőatkásságnak három formája létezik:

1. helyi (körülírt)

2. általános (generalizált, egész testre kiterjedő)

3. lábvégeken megjelenő ujjak közötti bőrgyulladás (pododemodicosis)

A körülírt elváltozást okozó forma fiatal kutyákban a fejen, lábakon vagy a törzsön okoz körülírt szőrhiányos foltot, korpázást, bőrpirosságot. A körülírt elváltozásokat okozó forma jóindulatú, az esetek nagy részében öngyógyuló, de folyamatosan nyomon kell követni.

A fiatal kutyák egésztestre terjedő, bőrgennyesedéssel járó formája egyes fajták esetében gyakoribb, ilyen fajták a dobermann, angol bulldog, német juhász, sharpei, westi, boxer, collie, dalmata, beagle, dán dog, afgán agár, tacskó. A bőrön göböket, gennyes gócokat, váladékozó bőrterületet, pörköket láthatunk. A fiatalkori egésztestre terjedő forma súlyos, gyakran nem tudjuk a háttér okot, ezért a betegség kimenetele bizonytalan.

A felnőttkori egésztestre kiterjedő forma ugyanúgy néz ki, mint a fiatal egésztestre kiterjedő forma. A felnőttkori egésztestre kiterjedő formánál a háttérbetegséget (hormonális, daganatos betegség) kell keresni, mivel a háttérbetegség megszüntetése nélkül nem számíthatunk gyógyulásra.

A szőrtüszőatkásság kimutatása mély bőrkaparék mintavétellel történik. A kapott mintát mikroszkóp nagyítása alatt vizsgáljuk meg, amely vizsgálattal a szőrtüszőatka azonnal megállapítható.

Szőrtüszőatkásság esetén a parazitaellenes szerek adása önmagában még nem elegendő. Jó minőségű tápok etetésével, immunerősítő tabletták adásával kell erősíteni az ellenálló képességet.

A szőrtüszőatkásságra való hajlam öröklődik, ezért azt a szukát és kant, illetve azok utódait, amelyeknek az almaiban rendszeresen előfordulnak szőrtüszőatkás kölykök nem javasolt továbbtenyészteni.

Tudta, hogy az embernek is van saját szőrtüszőatkája?

"Szinte valamennyiünk arcán apró, egyharmad milliméter hosszúságú szőrtüszőatkák élnek. A szőrtüszőatkák szinte egész életüket egy-egy szőrtüszőben élik le, azonban párzáshoz néha elhagyják otthonukat. A nőstények később lerakják petéiket, majd elpusztulnak. Testük ilyenkor felszakad, és abból az atka maradványai illetve az emészthetetlen táplálék kikerül az emberek arcára. A kutatók szerint az egészséges emberek arcán 1-2 atka jut egy-egy négyzetcentiméterre."

(https://www.mrns.hu/hirek/a-rosaceat-az-arcunkon-elo-szortuszoatkak-bakteriumai)

Gombásság/dermatofitozis

Mi okozza a gombásságot?

Az állatorvoslásban a legtöbb gombás bőrbetegséget két gomba faj (Microsporum és Trichophyton) okozza, amelyek az emberre is veszélyt jelentenek. Ezek a fonalas dermatophytonok a bőr felszínén, a szőrszálakon és a szőrtüszőkben telepednek meg. Spórákkal (szaporító sejt) terjednek, amelyek a fertőzött állatokon és azok környezetében találhatóak meg.

A dermatofitozis, az egyik leggyakoribb fertőző bőrbetegség. Mivel egyre gyakoribb az állatról emberre terjedő gombás fertőzések gyakorisága és a gombásság klinikai tünetei nagyon változatosak, ezért fontos, hogy már az első bőrgyógyászati vizsgálat alkalmával elvégezzük a gomba fertőzöttség kimutatására irányuló vizsgálatokat.

Hogyan fertőződhetnek meg házi kedvenceink?

A betegség a fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezéssel terjed, de jelentős a talajból való fertőzés is. Továbbá a fertőzött állatok használati tárgyainak behurcolásával (játékok, takaró, szállítókosár, tisztító eszközök) is terjedhet. A fertőzést okozó spóráknak nagy az ellenálló képességük és akár egy évig is megőrizhetik a fertőzőképességüket.

Kifejezett veszélynek vannak kitéve a terrier fajtájú kutyák, a vadászkutyák, a nyulakkal vagy rágcsálókkal egy háztartásban élő macskák és kutyák. A betegséget leggyakrabban fiatal (1 éves kor alatt) kutyáknál diagnosztizáljuk. A macskák gyakran klinikai tünetek nélkül hordozzák a gombásságot, amely által alattomosan fertőzhetik a környezetükben élő kutyákat. A perzsa macskák és a yorkshire terrier kutyák akár bőr tünetek nélkül is hordozhatják a gombásságot.

Milyen bőrtüneteket okozhat?

Tipikus megjelenési formája a pofa tájékon, orrháton, fülkagylón és az elülső lábakon megjelenő kerek foltokban kialakuló szőrhullás. A szőrtelen bőrterületek szélén "kipirosodás" jelenik meg. Továbbá láthatunk töredezett szőrszálakat, fokozott korpázást és pörkképződést is. Ezek a bőrelváltozások az esetek többségében nem viszketnek.

Atipikus esetekben a szőrhiányos foltok és a pörkök szabálytalan alakban jelenik meg. Főként idős macskáknál a teljes testfelületre kiterjedő szőrhullás, extrém korpázás és súlyos pörkképződéssel járó bőrgyulladás is kialakulhat.

A klinikai tünetek változatossága könnyen félrevezetheti a vizsgáló állatorvosokat. Például a felületes bőrgyulladás is okozhat körkörös pörkös elváltozásokat. Az allergiás bőrbetegség, de akár a gombásság is okozhat vakaródzással járó elszórtan megjelenő korpázást, pörkösödést.

Hogyan mutathatjuk ki a gombásságot?

A diagnózis felállítása az alapos kórelőzmény felvételén (kapcsolat fertőzött állatokkal vagy emberekkel) és a gombatenyésztésen alapul. Kiegészítő vizsgálatként végezhetünk Wood lámpás vizsgálatot. A pozitív esetben a szőrszálak almazöld színben világítanak, de nem minden gombafaj esetében látható színreakció, ezért minden esetben szükséges gomba tenyésztést végezni.