Bőrférgesség

A bőrférgesség kórokozója elsősorban a mediterrán területen (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Törökország), Közép- és Kelet-Európa országaiban előforduló akár 17 cm hosszúságot is elérő fonálféreg (Dirofilaria repens). A bőrféreg hazánkban is egyre nagyobb számban jelenik meg a kutyák között, de kimutatták már macskában is. A féreg apró, mikroszkóp alatt jól látható lárváit szúnyogok terjesztik vérszívás útján. A szúnyog áltál beoltott lárvák a véráramba kerülnek és több hónapos fejlődési idő után elsősorban a bőrben (bár előfordulhatnak a tüdőben, szemben is) telepednek meg és válnak kifejlett férgekké. A nőstény bőrférgek életük során egyre több lárvát juttatnak az állat vérébe, amelyek vagy további férgek kifejlődéséhez, vagy a szúnyogok közvetítése által további állatok vagy ember fertőződéséhez vezet. A felnőtt férgek évekig életképesek maradnak.

Milyen tüneteket okozhat a bőrférgesség?

A bőrférgesség nem fájdalmas, de néha viszkető csomókat hoz létre a bőr alatti szövetekben, melyek hol eltűnnek, hol ismét megjelennek. Az is előfordulhat, hogy a férgek megtelepedésének helyén a bőrben nem látunk elváltozást, de súlyos vakaródzás, szőrhullás, bőrpír, apró göbök, korpázás alakul ki.

Hogyan mutathatjuk ki a bőrférgességet?

Állatokban a bőrférgességet mikroszkópos vérvizsgálattal (Knott-féle módszer) vagy a bőrben előforduló csomók kimetszésével állapíthatjuk meg. A bőrférgességre (szemben a szívférgességgel) még nem áll rendelkezésre kereskedelmi forgalomban kapható teszt. Ha kutyánál vagy macskánál bőrférgességet állapítottunk meg, először a lárvákat kell elpusztítanunk és csak ezt követi a kifejlett bőrférgek kimetszése.

Hogyan előzhető meg a bőrférgesség?

A megelőzésre alkalmas készítmények adását már a szúnyogszezon kezdete előtt 1 hónappal el kell kezdeni és a szúnyogszezon vége után még 1 hónapig kell folytatni. A bőr és szívférgesség megelőzésére a következő készítmények adhatóak: Advocate cseppek, Stronghold cseppek, Milbemax tabletta, Nexgard spectra tabletta. Ezek a készítmények következmények nélkül csak bőr és szívféreg mentes állatoknak adhatóak, ezért a készítmények adása előtt az állatokat mikroszkópos vérteszttel ellenőrizni kell! Abban az esetben, ha a lárvát hordozó állatoknak adjuk ezeket a készítményeket a lárvák pusztulása miatt, az állat életet veszélyeztető allergiás reakció, trombózis is felléphet.

A szúnyogok távoltartása nem lehetséges, ezért a szúnyogok által terjesztett bőrféreg lárvák ellen kell védekezni.

A bőrférgesség kezelése?

A beadott bőrféreg elleni készítmények a vérben keringő lárvákat szinte azonnal elpusztítják, amelyek a kisebb vérerekben trombózist okozhatnak. A trombózis rizikójának csökkentése érdekében néhány nappal a kezelés megkezdése előtt alacsony dózisú szteroid kezelést kapnak az állatok. A kezelés napján a folyamatos megfigyelés érdekében a rendelőben tartjuk kedvenceiket. Hazamenetel után 1 hónapig rendkívül fontos az állatok pihentetése és mozgásuknak a korlátozása. A rendelőben megkezdett kezelést még évekig folytatni kell, a havonta adandó lárvaellenes készítmények adásával. A kezelés nem jár jelentős anyagi költséggel, ráadásul a bőrférgesség elleni készítmények általában kullancs, bolha, valamint bélférgek egy része ellen is igen hatékonyak.

Bőrférgesség emberre is veszélyes

A betegség a fertőzött állatról szúnyogcsípés útján emberre is terjedhet. Embereknél elsősorban a fejen, szem és száj környékén, tüdőben jelennek meg a kifejlett bőrférgek, borsónyi-mogyoró méretű csomók (daganatszerű képletek) formájában. Az emberben a felnőtt bőrféreg képtelen utódokat létrehozni, így vérvizsgálattal az emberi fertőzöttség nem mutatható ki.

Szívférgesség

A szívférgesség kórokozója elsősorban az USA-ban, Ausztáliában, Japánban és a mediterrán területen (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Törökország) előforduló akár 30 cm hosszúságot is elérő fonálféreg (Dirofilaria immitis). A szívféreg hazánkban is egyre nagyobb számban (kutyák kb. 2,4 % fertőzött) jelenik meg a kutyák között, de előfordulhat macskában is. A féreg apró, mikroszkóp alatt jól látható lárváit szúnyogok terjesztik vérszívás útján. A szúnyogok közvetítése miatt a fertőzöttség az udvarban tartott, vízparton és erdő közelében élő kutyák között nagyobb arányban fordul elő. A szúnyog áltál beoltott lárvák a bőr alatti szövetben vagy az izomszövetben hónapokig fejlődnek, majd a még éretlen férgek a vérkeringéssel jutnak a szívbe, ahol még hónapok alatt ivarérett féreggé fejlődnek. A kifejlett férgek a jobb szívfélben és a szív nagy ereiben (hátulsó üres véna, tüdőartéria) helyeződnek, ahol vérrel táplálkoznak. A nőstény bőrférgek életük során egyre több lárvát juttatnak az állat vérébe, amelyek a szúnyogok közvetítése által tovább fertőzi az állatok vagy embereket. A felnőtt férgek akár 7 évig is életképesek maradnak.

Milyen tüneteket okozhat a szívférgesség?

A szívféreg lárvák okozta kártétel elhanyagolható, a kifejlett férgek okozta tünetekhez képest. Kezdetben nincs vagy alig vannak tünetek, mivel a tüdőartériában és a jobb szívfélben élő férgek rejtve maradnak, de férgek számától, a fertőzöttség idejétől és a beteg életmódjától (aktivitásától) függően enyhébb- súlyosabb klinikai tüneteket okoznak. Ritkább esetekben nagyszámú felnőtt féreg a nagy üresvénába tör és hirtelen súlyos tünetek (hirtelen gyengeség, nehézlégzés, fokozott szívverés, sárgasság, vérfesték vizelés, sokk) lépnek fel, majd ezt követő 2-3 napon belül az állat elhullása is előfordulhat. A jobb szívfélben és a tüdőartériában élő felnőtt férgek kártétele (érgyulladás, érszűkület, trombózis, tüdőszövet elkötőszövetetesedése, 3hegyű billentyű elégtelen záródása, jobb kamra izomzatának megvastagodása) miatt, gyakrabban alakul ki idült pangásos szívelégtelenség. A pangásos szívelégtelenség tipikus tünetei a fáradékonyság, köhögés, nehezített légzés, vérszegénység, fokozatos fogyás, hasvízkór.

Hogyan mutathatjuk ki a szívférgességet?

Kezdeti stádiumban a szívférgességnek nincs tünete, ezért nagyon fontos a szűrővizsgálat, valamint a szívelégtelenségre utaló tünetek megjelenésekor a szívférgesség vizsgálata. A mikrofiláriakat a rendelőben 1-2 csepp vér mikroszkópos vizsgálatával vagy a laboratóriumban elvégzett Knott-féle módszerrel mutathatjuk ki. A rendelőben elvégzett 1 csepp vér vizsgálata gyorsan elvégezhető, de nem minden esetben megbízható, továbbá nem alkalmas a bőr- és szívféreg lárva elkülönítésére. Mindkét vizsgálat csak a vérben keringő lárvákat mutatja ki (a felnőtt férgeket nem), ezért kevesebb fertőzött állatot diagnosztizálhatunk a segítségével, mint a felnőtt férgek kimutatására alkalmazott szerológia gyors tesztekkel. Nem minden szívféreggel fertőzött kutyának a vérében keringenek a mikrofiláriák. Nincs mikrofilária a vérben, ha csak hím féreggel fertőzött vagy előtte lárvákat pusztító kezelést kapott vagy túl korai volt a vizsgálat. Az állat 6-7 hónapos kora alatt nem érdemes szűrővizsgálatot végezni, mivel még nem fejlődik ki a felnőtt féreg és nem termel mikrofiláriákat. A mikrofiláriák vénás vérben való tartózkodása napszaki ingadozást mutat, így este (18-22 óra között) végzett vérvétellel, nagyobb eséllyel mutathatóak ki a lárvák. A felnőtt szívféreg kimutatására a szerológia tesztek használhatóak. Ezek a tesztek a nőstények által termelt antigéneket mutatják ki, így ha a kutya csak hím féreggel fertőzött negatív eredményt kapunk. Ennek ellenére ezek a tesztek nagy biztonsággal mutatják ki a fertőzött állatokat, de biztos eredményt csak a fertőzést követő 7-8 hónap múlva kaphatunk. Egy alkalommal elvégzett szerológia teszt negativitása, sajnos nem jelenti azt, hogy az állat biztosan nem fertőzött szívféreggel. Ezt csak akkor mondhatjuk, ha a tesztet 6 hónap múlva megismételjük és közben az állat folyamatosan kapja a megelőző kezelést. Pozitív szerológia teszt esetén PCR vizsgálattal kell a szívféreg fertőzöttséget megerősíteni.

Hogyan előzhető meg a szívférgesség?

A megelőző kezelést kölyökkutyák esetében legkésőbb 8 hetes korig ajánlott elkezdeni. A megelőzésre alkalmas készítmények adását már a szúnyogszezon kezdete előtt 1 hónappal el kell kezdeni és a szúnyogszezon vége után még 1 hónapig kell folytatni. A szúnyogszezon Magyarországon általában áprilistól októberig tart. A bőr- és szívférgesség megelőzésére a következő készítmények adhatóak: Advocate cseppek, Stronghold cseppek, Milbemax tabletta, Nexgard spectra tabletta. Ezek a készítmények következmények nélkül csak bőr- és szívféreg mentes állatoknak adhatóak, ezért a készítmények adása előtt az állatokat mikroszkópos vérteszttel és szerológia teszttel ellenőrizni kell! Abban az esetben, ha a lárvát hordozó állatoknak adjuk ezeket a készítményeket a lárvák pusztulása miatt, akár az állat életet veszélyeztető állapot is felléphet. A szúnyogok távoltartása teljes mértékben nem lehetséges, ezért a szúnyogok által terjesztett lárvák ellen kell védekezni.

Hogyan kezelhető a szívférgesség?

A szívféreg elleni kezelés több hónapot igénylő (hosszadalmas), kockázatos és a tulajdonos számára költséges folyamat. A kezelést a lárvák elpusztításával kezdjük, a bőrféreg kezelésnél alkalmazott készítményekkel. Ezt követi a felnőtt szívférgeket ölő arzéntartalmú injekciók (2 egymást követő napon 2x) adása. Ezeknek az injekciós készítménynek a beadása a kutya számára fájdalmas és számos mellékhatást okozhat. A kezelés során nagy a trombózis kialakulásának kockázata.

Szívférgesség az emberre is veszélyes?

A betegség a fertőzött állatról szúnyogcsípés útján emberre is terjedhet. Embereknél elsősorban a tüdőbe jutnak és ott elakadva kialakítják a tüdő-mikrofilariosist. Az ember fertőzöttségének kimutatására a tüdő röntgenvizsgálata és a biopsziás szövettani vizsgálat alkalmas. Az emberi szerológia vizsgálat nem megbízható, mivel az estek csekély számát mutatja csak ki. A fertőzött személyek többsége kutya tulajdonos.