Tájékoztató a műtét előtti és utáni tudnivalókról 

Az altatás/műtét előtt 6-8 óra koplaltatás szükséges, mivel az altatószerek hányást okozhatnak, amely miatt az altatott állat félrenyelhet. Nagyon fiatal, kistestű állatokat, nyulakat, rágcsálókat, cukorbeteg állatokat nem kell koplaltatni. A műtét előtt néhány órával a vizet is vegyük el házi kedvenceinktől. A néhány órás folyadékmegvonást az altatás alatt infúziós kezeléssel kompenzáljuk.

A műtét előtt az állatnak biztosítsunk bélsár és vizeletürítési lehetőséget!

Az állat korábbi betegségeiről, műtéteiről és gyógyszerérzékenységéről kérjük, tájékoztassa az állatorvosát.

Az altatás után az állatokat, különösen a macskákat szobahőmérsékleten zárt helyiségben kell tartani addig, amíg teljesen fel nem ébrednek. Az ébredés ideje függ az állat korától, általános állapotától, a műtéti beavatkozás minőségétől.

Az ébredés átmeneti izgatottsággal, nyálzással, remegéssel, sírdogálással járhat, amely néhány óra alatt fokozatosan megszűnik. Amíg az állat teljesen magához nem tér a félrenyelés veszélye miatt kérjük, ne etesse és itassa kedvencét. A műtét követő néhány napon (1-2 nap) bágyadtság, étvágytalanság, csökkent vizelet és bélsár ürítés előfordulhat.

Nagyon fontos 10-14 napig a műtéti seb védelme, amelyhez gallért vagy műtét utáni kutya/macskaruhát biztosítunk. A varratszedésre általában a műtétet követő 14. napon kell jönni. A rendelőkben végrehajtott műtétek esetében a varratszedés díjtalan.

A műtétet követő második naptól otthon a műtéti seb, helyileg kezelhető. A helyi kezelés során a seb környékét hígított betadin oldatos vattával fertőtleníthetjük és a sebet hámosító/antibakteriális kenőccsel kenhetjük.

Ha váratlan tünet lépne fel (jelentős vérzés, helyi duzzanat, láz, rosszullét stb.) kérjük, jelentkezzen.

A műtéti beavatkozások előtt elvégzendő kiegészítő vizsgálatok

Állatainkon a legtöbb beavatkozás csak altatásban végezhető el. A követezőkben ismertetjük a műtéti előtt elvégzendő kiegészítő vizsgálatok szükségességét és fontosságát, mivel ezek a vizsgálatok az állat állapotának felmérésén túl, segítenek az altatási rizikó mértékének a meghatározásában is.

Altatási rizikóosztályok (ASA)

Az altatási rizikó mértékét több tényező befolyásolja. Az altatás kockázata függ az állat életkorától, általános állapotától és a beavatkozás jellegétől. Minél kisebb ASA osztályba tartozik a betegünk, annál kisebb rizikót jelent az altatás. A tervezhető műtétek esetében minél nagyobb ASA osztályba tartozik a betegünk, annál inkább szükséges a műtétet megelőző kiegészítő vizsgálatok elvégzése. A sürgős, életmentő műtétek esetében (pl. gyomorcsavarodás, húgyhólyag repedés, belső vérzés) nem minden esetben várhatjuk meg a kiegészítő vizsgálatok eredményét.

Labor- és szívférgesség vizsgálat

Tervezett műtéteknél a műtét előtti labor vizsgálat minden életkorban fontos, de 5 éves kor felett egészséges állatoknál is ajánlott elvégeztetni. A labor vizsgálatból számos altatás szempontjából fontos információt kapunk. Kiszűrhetjük a véralvadási problémákat, a vérszegénységet, a gyulladásos folyamatokat vagy az immunrendszer csökkent működését. A vérszegénység nagyban növeli az altatás kockázatát, mivel az alacsony vörösvérsejtszám a szervek csökkent oxigénellátottságához vezet. Egy kiszáradt (dehidrált) állat altatásakor pedig vérnyomáscsökkenés lép fel. Fontos paraméter számunkra az összfehérje (TP: totál protein) mennyisége is, mivel a legtöbb altatószer ezekhez a fehérjékhez kötődik és az összfehérje csökkenése kiszámíthatatlan módon megváltoztatja a gyógyszerhatást. Továbbá rejtett szervi problémákat is kiszűrhetünk, mint például a máj-és vesebetegséget.

A szívféreg hazánkban is egyre nagyobb számban jelenik meg a kutyák között, de előfordulhat macskában is. A kifejlett férgek a jobb szívfélben és a szív nagy ereiben helyeződnek. Kezdeti stádiumban a szívférgességnek nincs tünete, ezért nagyon fontos a szűrővizsgálat, valamint a szívelégtelenségre utaló tünetek megjelenésekor a szívférgesség vizsgálata. A mikrofiláriakat (lárvákat) a rendelőben 1-2 csepp vér mikroszkópos vérvizsgálatával vagy a laboratóriumban elvégzett Knott-féle módszerrel mutathatjuk ki. A felnőtt szívféreg kimutatására a szerológia teszt használható, amelyet a rendelőnkben a vérvételt követően elvégezzük.

Röntgen vizsgálat

Daganatos betegek esetén a műtét előtti többirányú mellkas röntgenfelvételek készítésével kiszűrhetjük a tüdőben jelentkező áttéteket, így elkerülhetjük, hogy felesleges műtéti beavatkozást végezzünk el.

Balesetes állatok esetében a többirányú RTG felvétel létfontosságú a megfelelő diagnózis és prognózis felállításához (megerősíti vagy kizárja a tüdővérzés, légmell, rekeszsérv gyanúját).

A rendelőnk digitális röntgen készülékkel rendelkezik, így indokolt esetben azonnal elvégezzük a RTG vizsgálatot.

Szívultrahang vizsgálat

A légző és keringési rendszer vizsgálata szintén fontos az altatás előtt. Ezekkel a vizsgálatokkal kiszűrhetjük a szívhibákat, amellyel az altatási kockázatot nagymértékben csökkentjük. Amennyiben a fizikális vizsgálat során szívzörejt hallunk az állatnál, az nem azt jelenti, hogy az állat nem altatható. A szívultrahang vizsgálat eredménye alapján tudjuk eldönteni, hogy az adott betegnél vállaljuk-e az altatási rizikót. A szívultrahang vizsgálat nagy szakértelmet kíván (a vizsgálat eredménye a betegünk élettartamát befolyásolja), ezért kérjük a tulajdonosokat, hogy a szívultrahang vizsgálatot az általunk javasolt klinikákon végeztessék el.

Szövettani vizsgálat

Megtekintéssel és tapintással egy daganat típusa és természete (jó vagy rosszindulatúsága) sem ítélhető meg pontosan, ezért fontos, hogy a daganatos szövetből/szervből minden esetben végezünk szövettani vizsgálatot. A szövettani mintavétellel pontosabb diagnózishoz juthatunk, amely segít a további kezelés megválasztásában is. A szövettani eredmény alapján tudjuk eldönteni, hogy szükséges-e további terápiás eljárás (pl. kemoterápia), amely az állat élettartamát növeli.